Töris kirándulás 2019

mnm

A Magyar Nemzeti Múzeum a legújabb időszaki kiállításában arra tett kísérletet, hogy Görgei Artúr (1818-1916) valós alakját, pályafutását, majd megítélését, s annak változásait napjainkig bemutassa, s emlékét az őt megillető tisztelettel és megbecsüléssel övezze. A kiállításon több mint 400 műtárgy, multimédiás alkalmazások, filmek segítségével tekinthettük meg a legendás tábornok örökségét. Tárlatvezetőnk sok-sok kiegészítéssel mutatta be a tábornokot.

mnm

Görgei Artúr az 1848-1849. évi szabadságharc legvitatottabb alakja, aki 30 évesen már tábornok. A magyar vitézség utolsó legendás hőse, aki olyan sikereket ér el, hogy Ausztria kénytelen idegen segítséget kérni serege ellen. Ő pedig feltétel nélkül leteszi a fegyvert a túlerőben lévő orosz csapatok előtt. Kegyelmet kap, míg társai véres megtorlásnak esnek áldozatul. Túléli ezt is, mint a csatában szerzett koponyasebet, és árulónak bélyegezve éli napjait ezután még 67 évig, kegyelemkenyéren (97 évesen hal meg).

mnm

Hős vagy gazember? Mi húzódik a "Görgei-kérdés" mögött? Igaza volt-e Kossuth Lajosnak, aki Görgeit tette felelőssé a szabadságharc elvesztéséért? A szabadságharc árulója vagy legkiválóbb katonája volt ez az ismeretlenségből szinte pillanatok alatt fővezérré avanzsált tiszt, aki a szabadságharc tizenegy nagy csatájából hétben ott volt, s ebből öt összecsapást ő maga vezetett? El lehetett volna kerülni a nevéhez fűződő fegyverletételt? Ezekre a kérdésekre az idők folyamán több válasz is született, Görgei Artúr megítélése többször változott, tetteit, érdemeit politikai érdekektől vagy meggyőződéstől függően sokan sokféleképp értelmezték. Valós alakját egyre inkább elfedte a személyéhez kapcsolódó szóbeszéd, az 1848-49-es forradalomhoz és szabadságharchoz való viszonyunk, az ország függetlenségét, a polgári átalakulást is szimbolizáló Kossuth-kultusz.

A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításában most 16 közgyűjtemény és több magánszemély 416 db válogatott műtárgya alapján egyszerre ismerkedhettünk meg a 201 éve született Görgeivel, valamint az utókor vele kapcsolatos elképzeléseivel.

Második állomás a Terror Háza Múzeum volt, ahol "Szovjet koncentrációs táborok" címmel hallgattunk meg egy rendkívüli történelem órát.

2019-ben is lehetőség nyílt arra, hogy a történelem iránt érdeklődő diákok részt vegyenek február 19-22. között történelem órákon, a múzeum területén. A történészek, a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából előadásokon mutatták be többek között Lenin és az 1917-es "nagy októberi szocialista forradalom", "Szovjet koncentrációs táborok", "Lenin vonat" történetét.

th

B. Varga Judit történész magyar példákon keresztül szemléletes képet festett a táborokban folyt életről, kegyetlenségekről, a halálról. Összefoglalót kaptunk a táborok típusairól, a létrejöttük céljáról. Megdöbbentő adat volt, hogy a ’80-as években még működtek a Szovjetunióban munkatáborok, ahová rengeteg embert szállítottak "málenkij robotra".

A tanulók élményekben gazdag, ismereteket gyarapító, igazán jó hangulatú tanulmányi kiránduláson vettek részt.

Lenhoffer Alíz (tanárnő)